Kazahsztán a COP31-en indítja a QaJET platformot: 20 milliárd dollár és 10 GW megújuló 2035-ig
Kazahsztán november 10-én az antalyai COP31 klímakonferencián hivatalosan bemutatja az igazságos energiaátmenetet szolgáló QaJET befektetési platformját, amely mintegy 20 milliárd dollárt mozgósítana. A minisztériumok szerint a platform nem ír elő kötelező célt a szén visszaszorítására, és a gyakorlatban 2027-től működik.
EuroEnergy szerkesztőség · Kazahsztán · 1 perc olvasás
Kazahsztán november 10-én, az ENSZ antalyai COP31 klímakonferenciáján tervezi hivatalosan elindítani a QaJET-et, az igazságos energiaátmenetet szolgáló nemzeti befektetési platformot – közölte az ökológiai és az energiaügyi minisztérium az LS (lsm.kz) gazdasági portállal. A platform mintegy 20 milliárd dollár mozgósítását célozza; a minisztérium ezt az ország beruházási igényeire vonatkozó tájékoztató becslésnek nevezi.
Három irány. A QaJET három befektetési területet fed le: a megújuló energiaforrások fejlesztését, 2035-ig 10 GW üzembe helyezésének tervével; a villamosenergia-hálózatok és az energiatároló rendszerek korszerűsítését; valamint a végfelhasználók villamosítását. A finanszírozás hazai és nemzetközi fejlesztőktől, energiacégektől, intézményi befektetőktől, kereskedelmi bankoktól és nemzetközi pénzügyi intézményektől érkezne, többek között vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek formájában.
Amit nem tesz. A minisztériumok szerint a platform nem határoz meg külön kötelező célt a szén vagy más fosszilis tüzelőanyagok energiamixen belüli arányának csökkentésére. A gyakorlati működés 2027-re várható, a szervezeti struktúra – köztük egy titkárság és egy projekttámogató csoport – létrehozása után. „A QaJET nem jelent automatikus finanszírozást minden pályázónak” – pontosított az energiaügyi minisztérium, hozzátéve, hogy a kiválasztási szempontokat a nemzetközi pénzügyi intézményekkel közösen határozzák meg.
Háttér. A QaJET létrehozásáról szóló memorandumot 2026 áprilisában írta alá az energiaügyi és az ökológiai minisztérium, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). Az EBRD szerint a 10 GW új megújuló kapacitás évente több mint 20 millió tonnával csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását, ami az energetikai eredetű kibocsátás mintegy 7%-a egy olyan országban, amely az áramtermelésben jelentősen a szénre támaszkodik.
A folytatás. A kezdeményezést Kaszim-Zsomart Tokajev elnök javasolta az ENSZ-közgyűlésen 2023-ban, emlékeztetett a Kazinform. Kazahsztán vállalta, hogy 2060-ra eléri a klímasemlegességet, frissített nemzetileg meghatározott hozzájárulása pedig 2035-ig 17%-os kibocsátáscsökkentést ír elő 1990-hez képest.
További hírek
Hozzászólások
Legyen Ön az első hozzászóló.
