Lettország: a novemberi drága áramot az időjárás, a gáz és a karbantartások okozták, nem a zöld politika – mutatja az LSM tényellenőrzése
Az átlagos tőzsdei ár Lettországban november első felében elérte a mintegy 27 centet kilowattóránként, miközben az év nagy részében 5–20 cent volt. Az LSM közmédia tényellenőrzése szerint a drágulást az időjárás, a karbantartások, a drága gáz és a Daugava alacsony vízhozama okozta, nem a zöld politika vagy a Nord Pool tőzsde.
EuroEnergy szerkesztőség · Lettország · 1 perc olvasás
Az LSM lett közmédia portálján hétfőn megjelent Re:Check tényellenőrző rovat megvizsgálta a közösségi médiában a november eleji meredek áramár-emelkedés után terjedő állításokat, amelyek a drágulást a zöld politikának, a Nord Pool tőzsdén való részvételnek vagy a BRELL-hálózatról való leválásnak tulajdonították. A következtetés: ezek az állítások megalapozatlanok.
A számok. Az LSM szerint november első felében az átlagos tőzsdei ár mintegy 27 cent volt kilowattóránként, miután az év nagy részében 5 és 20 cent között ingadozott; egyes napokon elérte a 41 centet. Az észt Elering rendszerirányító által közzétett Nord Pool-adatok szerint Lettországban a napi átlagár november 9-én 414,1 €/MWh, vasárnap, november 15-én 48,5 €/MWh, hétfőn, november 16-án pedig 145,6 €/MWh volt.
Az okok. A Latvenergo kommunikációs igazgatója az LSM-nek a hűvösebb időjárást, a kisebb nap- és szélenergia-termelést, az erőművek és összeköttetések karbantartását – amely szűkítette az északi országok olcsó atomenergiájához való hozzáférést –, a közel-keleti konfliktus miatt drágább gázt és a Daugava alacsony vízhozamát említette: Pļaviņasnál mintegy 300 m³/s, szemben a körülbelül 500 m³/s-os sokéves átlaggal. Az SPRK szabályozó november 9-én közölte, hogy a hónap elején a balti fogyasztás több mint 10%-kal haladta meg a szeptember elejit, és Litvániában és Lettországban mintegy 1000 MW-nyi hőerőművi blokk állt karbantartás alatt.
Háttér. A BRELL-ről való leválás 2025 februárjában csak átmenetileg emelte az árat, márciusra az visszatért a januári szintre – jegyzi meg az LSM. A 2025-ös átlag kissé alacsonyabb volt a 2024-esnél és csaknem 10%-kal a 2023-asnál. A Daugava vízerőművei tavaly a fogyasztás kevesebb mint 41%-át fedezték. Az SPRK szerint a lett háztartások mintegy 15%-ának van tőzsdei árhoz kötött szerződése, mintegy 85%-uk fix árat fizet.
Az ország valós idejű adatai az ország oldalán találhatók
További hírek
Hozzászólások
Legyen Ön az első hozzászóló.
