Magyarország a Fekete-tengerről és északról keres gázt: tárgyalás a Neptun Deepről, és mostantól mind a négy V4-ország a CESEC tagja

Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter Románia új energiaügyi miniszterével, Dumitru Chisălițăval tárgyalt Magyarország gázbeszerzési lehetőségeiről és a határkeresztező szállítási kapacitások bővítéséről – írta a Világgazdaság november 7-én a miniszter bejegyzése alapján. A felek hamarosan újra találkoznak, hogy a terveket konkrét intézkedésekre váltsák.

Neptun Deep. A fekete-tengeri mező, egy nagyjából 4 milliárd eurós projekt, 2027-ben kezdheti meg a termelést. Ugyanezen lap szerint a román legfelsőbb bíróság elutasította a Bankwatch szervezet fellebbezését, ezzel lezárult a vita a 308 kilométeres, több mint 500 millió euróból megépült Tuzla–Podișor gázvezetékről. Magyarország haszna bizonytalan: Románia jelezte, hogy a belföldi piac élvez elsőbbséget, más vevők csak az ezen felüli mennyiségekhez juthatnak hozzá.

Az északi útvonal. Egy nappal korábban Zágrábban Csehország és Lengyelország hivatalosan csatlakozott a közép- és délkelet-európai energetikai összeköttetésekkel foglalkozó CESEC-csoporthoz, így mostantól mind a négy visegrádi ország tagja; Magyarország 2015 óta tag. Az Európai Bizottság szerint a csoportnak 11 uniós tagállam és az Energiaközösség nyolc szerződő fele a tagja. „A visegrádi együttműködés pedig most az energetikában is teljes” – mondta Kapitány a Magyar Hírlap szerint, hozzátéve, hogy a lengyel és balti LNG-terminálok versenyképesebben láthatnák el Magyarországot.

Háttér. A GlobalHír szerint a miniszter Zágrábban azt mondta, hogy Magyarország tengerpart nélküli országként különösen ki van téve az energiaellátási útvonalaknak; napirenden szerepelt a román tengeri gáz, a horvát és görög LNG-kapacitás, valamint a Vertikális Folyosó. A Világgazdaság megjegyzi, hogy a csatlakozás nem gázvásárlási szerződés, és nem váltja ki azonnal az orosz gázt.

Az ország valós idejű adatai az ország oldalán találhatók