Első beton Paks II-nél — és az első kiszivárgások arról, meddig tart még
Február 5-én, egy évtizednyi előkészítés után, Paks alatt ünnepélyesen kiöntötték az első betont az 5. blokk alaplemezébe: az orosz VVER-1200-as projekt hivatalosan is visszafordíthatatlanná vált. A Roszatom 80 százalékos alapozásról és a 6. blokk munkagödrének ásásáról számol be. Közben azonban a sajtóba került dokumentumok már túllépett ütemtervről beszélnek: az első betonnak eredetileg 2025 márciusában kellett volna megtörténnie, és a hivatalosan 2034-re tolt befejezési cél a kiszivárgások szerint ismét csúszásban van. Az építkezés halad; a naptárba vetett bizalom kevésbé.
EuroEnergy szerkesztőség · 1 perc olvasás · frissítve: 2026. szept. 29.
Kevés európai építkezés cipel ennyi geopolitikát köbméterenként: az Európai Unión belül épülő egyetlen nagy orosz atomprojekt a döntő évét éli.
A terepi tények. 2026. február 5.: az első adag beton az 5-ös reaktor alaplemezébe — az érdemi építkezés jogi és szimbolikus küszöbe, egy évtizeddel a moszkvai szerződés aláírása után. Azóta az öntés folyamatos: az 5-ös blokk alapozása mintegy 80 százalékon áll, év végi befejezési ígérettel, a 6-os blokk munkagödre pedig a saját első betonja felé halad.
A kényelmetlen dokumentumok. Az ősz meghozta az ellennarratívát: a sajtóba került anyagok — köztük gazdasági lapok által idézett titkosszolgálati információk — az ígéretekhez képest többéves csúszású ütemtervet írnak le, megkérdőjelezve magát a 2034-es, már felülvizsgált üzembe helyezési célt is. A nyilvános számtan egyszerű: az első beton már így is egy évvel csúszott az előző menetrendhez képest. A Roszatom rituálisan válaszol: „a munkálatok a magyar féllel egyeztetett ütem szerint haladnak” — konkrét dátum nélkül.
Az új hatalom átvilágítása. A kormányváltás elhozta a projekt vizsgálatának bejelentését is — költségek, szerződések, naptár —, amelyet az orosz kivitelező állítása szerint „pontról pontra” vállal. Közben a finanszírozás nyitott ügy marad: az orosz hitelt, amelyet kamatok és járulékos szankciók drágítanak, időről időre újratárgyalják.
A rendszertét. Miközben Paks 1 a hazai termelés közel felét adja, a maradék hiányt pedig import fedezi, az új blokkok — kormányszíntől függetlenül — az egyetlen kézzelfogható zsinóráram-ajánlat a 2030-as évekre. A kérdés már nem az, épül-e, hanem hogy mikor készül el, és mekkora lesz a végszámla.
Az európai atomenergia a hírfolyamban.
További hírek
Hozzászólások
Legyen Ön az első hozzászóló.